Szerző: TippMixx

Gondolatok az elmúlt 48 óráról
Az elmúlt két nap történéseit nem lehetne egy cikkben összefoglalni, úgyhogy csak vázlatszerűen tekintenék vissza mi is történik, mikor más emberekkel körülvéve nézel sporteseményeket. Az anyag felhasználható általános tudnivalóként is.

Ha egy olyan kocsmában ülsz a haverjaiddal, ahol van tv/kivetítő, és egy általad is ismert sportot közvetítenek (kvázi nem az Eurosport 2 megy), egyben megvan a lehetőséged, hogy az adott meccsre ott helyben fogadj a telefonoddal, tedd meg.

Az izgulás nem akkora miközben a barátaiddal sörözöl, hiszen csak félszemmel nézed mi történik, mégis megvan a hangulata az egésznek.

Most szombaton a Philadelphia Flyers – New York Rangers hoki találkozót nyomták a törzshelyemen, gyorsan rá is kerestem kinek kell nyerni (bár akkor már rég eldőlt, hogy a Flyersre fogok fogadni), majd megtettem a győzelmüket kicsit többel, mint a két és fél literes sörzsiráf ára.

A Flyers 4-1-re nyert (ebből csak két gólt láttam), a haverjaim pedig géniusznak tartottak a tipp miatt. Pedig csak a helyszín és a hangulat miatt nyertem. Ha ugyanezt otthon megrakom, szinte biztos vagyok benne, hogy beütött volna a krach.

Tanulság: 10-ből legalább 6 alkalommal (egy jó fogadó legalább 60%-os arányban nyer) ingyen iszol, ha fogadsz egy kocsmában.

***

Ugyanekkor, ugyanezen a helyen jött a tweet, hogy a Suns hat játékost érintő cserét bonyolított le.

Miután a világos kicsit félrement a torkomban, a szememet behunyorítva kezdtem el olvasni a neveket.

Másodpercek kellettek, hogy feldolgozzam mi is történik, miközben félrészegen egy pizzát emésztettem.

Az ember első reakciója ilyenkor, hogy gyorsan csendre int mindenkit, majd felolvassa mi is történt. A legviccesebb az egészben, hogy ilyenkor még nem tudja eldönteni, hogy csapatának ez igazából kedvező, vagy nem. Főleg nem, ha félrészeg.

Pár óra elteltével viszont mérlegeltem, és azt kell mondanom, ez egy nagyszerű csere a Sunsnak.

Hedo Turkoglunak elég volt 15 meccs is, hogy persona non grata legyen Phoenixben, Jason Richardsonnal valószínűleg amúgy sem hosszabbított volna a Suns a nyáron (ahogy nem fog a Magic sem, hogy aztán végül aláírjon veterán minimumért a Paul-Anthony-Gallinari-Stoudemire négyes mellé New Yorkba – én szóltam), Earl Clark pedig soha nem tudta kinyitni a szárnyait nálunk… de legalább a Magicben sem fogja. Szegény, hányattatott sorsú Louisville játékosok.Az ellenérték vicces, hiszen Vince Carternél jobban még egy játékost sem húztam le soha. Nyilvánosan.

Mindenesetre, ha Vince bedobálja azokat a triplákat, amiket J-Rich bedobált, illetve megcsinálja magának azokat a kosarakat, amiket megcsinált Orlandóban, akkor jóban leszünk.

Ilyenkor mondjuk kicsit bánom, hogy nem 2001-et írunk.

Mickael Pietrus (akinek szerintem életemben először írom le a nevét helyesen) állítólag az aktív rotáció része lesz, úgyhogy már csak az rejtély, hogy a Suns miért is édesgette magához a nyáron Josh Childress-t 970 millió dollárért.

A csere valódi (egyben legalulértékeltebb) értéke viszont Marcin Gortat lesz, aki 1995 óta az első Suns játékos, aki lepattanózni fog.

***

Volt szerencsém a Jaguars történetének legfontosabb alapszakasz mérkőzését négy Colts szurkolóval megnézni.

Istenem, hogy ez mekkora hiba volt. A sör se volt elég.

Tanulság: Soha nézz meccset az ellenfél szurkolóival, ha ők túllépik a 2:1-es arányt.

Hogy miért?

Ha ők örülnek, akkor nagyon. Taj Smith kiharcolt fumblejénél nagyon kényelmetlen volt a fotel.

Ha te örülsz? Halk, szolid, kínos. Mike Thomas punt return touchdownja mintha meg se történt volna.

Nincs esélyed. Főleg, ha a meccs olyan, mint amilyen volt a Colts ellen. 10 perc alatt biztos volt, hogy Jagsnek esélye sincs a győzelemre. Pedig egy 5. és 4 yardos playt is megcsináltak. Nem vicc.

Innentől kezdve a Jagsnek meg kell vernie Rex Grossmant és Matt Schaubot, a Coltsnak pedig el kéne hasalnia vagy a Raiders otthonában, vagy az edző és QB nélküli Titans ellen, hogy kedvenceim bejussanak a rájátszásba, és a Ravens/Jets duó valamelyike 62-3-ra megverje őket a Wild Card derbin.

Nem könnyű.

***

Cserébe legalább mind az öt fogadásom elment. (Ezúttal is köszönet a bowl.hu szerkesztőinek, amiért biztosítottak arról, hogy a Pats legalább 14 ponttal fogja verni a Packerst. Függetlenül attól, hogy én 28-at vártam közé, ezt az ő nyakukba varrom.)

Nehéz megmondani melyik a legfájóbb.

A Lions hosszabbításos győzelme Josh Freeman (meg a többiek) felett?

Az abszolút hulladék Panthers sikere, amivel az 1/1-es draftjogukat kockáztatták? (19 szerzett ponttal meccset nyerni úgy, hogy nem Pittsburgh-ben játszol? Komolyan?)A Hornets zakója Detroitban, ahova legalább 120 néző kilátogatott?

Egyik sem.

***

A legfájóbb az, hogy az Eagles győzelmét egy kötésbe tettem a Saints és a Jaguars győzelmével. Mégis mit gondoltam?

Tanulság: Egy csapatot se tegyél kötésbe 2016-ig, ha náluk játszik DeSean Jackson.

Amit a Giants művelt, az valahol az első hely környékén mozog a vereség szintjeiben. Csak azért nem nevezem Sötét csodának, mert nem a rájátszásban történt. Egyébként abszolút hiteles.

Csak a rekordkönyv kedvéért, a Giants 24-3-ra vezetett a félidőben. Sőt, 31-10-re 7:29-cel a vége előtt. Mi ez, ha nem az év legnagyobb Elpárolgása?

Jackson punt returnje pedig abszolút megfelel Isten könnycseppjének. Sőt, tudván, hogy elsőre még megfogni sem tudta a labdát, ez már Isten zokogása.

Szegény Giants szurkolók.

Emellett, ha még egy DeSean Jackson videót is belinkelnék idén, mindenkinek megvan a joga, hogy soha többet ne olvasson.

Habár a Giantsnek van már World Series győzelme, ezen a néven, ebben a városban még nem sikerült megnyerniük a bajnokságot.

A Texas Rangers szintén első címére pályázik.

Én pedig ennek a World Series beharangozónak az írása közben jöttem rá, hogy akaratom ellenére nem értek eléggé a baseballhoz.

Hogy mit fontos tudni a két csapatról? Egyik szerencsétlenebb, mint a másik.

A Giants még New Yorkban nyert 1954-ben, három évvel később költöztek San Franciscoba (meghagyva a nevet az 1970-ben az NFL-hez csatlakozó… New York Giantsnek), azóta pedig olyasmit éreznek, mint a Chicago Cubs szurkolók.

1962-be a Giants közel került a WS megnyeréséhez, a Yankees elleni hetedik meccsen 1-0-ás jenki vezetésnél emberrel a harmadik és a második bázison, 2 outnál az utolsó inningbn, Willie McCovey üthetett.

A második bázison az a Willie Mays állt, aki nem csak a liga történelmének negyedik legtöbb homerunját ütötte (660), de elképesztő sebességgel rendelkezett. Egyetlen single tehát elég lehetett volna a Giantsnek a bajnokság megnyeréséhez. Willie McCovey ütött, Bobby Richardson pedig elképesztő módon lekapta a tűzgolyót, befejezve a találkozót, és megnyerve a Yankeesnek a bajnokságot. Akit érdekel a videó, az itt megnézheti.

Egy másik emlékezetes WS az 1989-es, ahol is a Giants – Athletics harmadik találkozót félbeszakította (igazából még a mérkőzés megkezdése előtt) a Loma Prieta földrengés.

Félelmetes videó, ahogy az ABC közvetítése megszakad a földrengés miatt. Az akció 04:32-től kezdődik.

Tíz nap biztonsági szünet után folytathatódott a széria, ám az Athletics sima 4-0-ával nyerte meg a bajnokságot.

2002-ben a röhejes szerencsétlenség ismét utolérte a Giantset, az Anaheim Angels (mára már Los Angeles Angels) ellen ismét a hetedik mérkőzésen kaptak ki, miután leadták öt futásos előnyüket.

A Texas Ragers idén nyert először szériát a rájátszásban, így először játszhatnak World Series-t is.

Akikre érdemes figyelni:

Cliff Lee a Rangers legdominánsabb dobója. Csak egy adat: az idei rájátszásban eddig 34 strikeout és mindössze 1 walk áll a neve mellett. Lee a liga történelmének első játékosa, aki egy rájátszás alatt 3 meccset is 10 strikeout fölött tudott zárni.

A Giantsnek is van Cy Young győztes dobója Tim Lincecum személyében. Lincecum és Lee csatája döntő lehet, hiszen mindketten kezdeni fognak a mai első találkozón. (További kezdők: CJ Wilson, Tommy Hunter, Colby Lewis illetve Matt Cain, Jonathan Sánchez, Madison Bumgarner – ha nem is hatalmas, de azért fölényt birtokol a Giants)

Nem tudok elmenni a két closer mellett. Brian Wilsonról még nem szereztek direkt futást az ellenfelek a rájátszásban. Az eddigi hét rájátszás meccséből az utolsó hatot megmentette. Négy séta mellett tizenkét strikeoutja van. Üthetetlen. Az pedig nem lehet kérdés, hogy a szakállában van az ereje. A Rangers záródobója, az újonc Neftali Feliz lesz, akire iszonyatosan fontos feladat hárulhat majd látva a Giants eddigi szoros meccseit.

És akkor az ütők…

A sehonnai vikingképű Cody Ross 3 homerun és 5 RBI mellett .350-ös átlaggal zárta az NLCS-t (National League Championship Series). Valószínű, hogy a World Series MVP címet is a polcán szeretné látni.

A Rangers Josh Hamilton játékára építhet, aki négy homerunnal és 7 RBI-jal járult hozzá a Yankees elleni továbbjutáshoz.

Tipp? Egyelőre nincs. Mivel a Rangers a Mariners csoportriválisa, ezért egy kicsit a Giants felé húz a szívem. A hazai pálya és a dobók közti különbségből ítélve a Giants győzelmét jósolom.

Megérdemelnék.

Latolgatás és körkép
Öt nap múlva elkezdődik a 2010/2011-es NBA szezon. Komolyan eltelt négy hónap azóta, hogy a fotelemben mozdulatlanul ülve végignéztem, ahogy Kobe Bryant egy konfetti-esőben ünnepli ötödik bajnoki címét? (Nagy sóhaj.)

Ideje felülkerekedni a múlton, túltenni magam azon, hogy Ron Artest bajnoki gyűrűt nyert, és belemerülni az új szezon izgalmaiba és rejtélyeibe.

Következzen az idény beharangozója.

A BAJNOKASPIRÁNSOK

Los Angeles Lakers

Mikor nem azok?

A rémisztő tény, hogy a Lakers erősödött tavalyhoz képest. Jordan Farmar elment büszke kozáknak New Jerseybe (állítólag a két füle külön repülőjegyet kapott), így a vezetőség gyorsan és olcsón lecsapott arra a Steve Blake-re, aki eddig nemcsak a város gyengébb csapatában játszott, de akár a Lakers kezdő irányítója is lehet az öregedő Derek Fisher előtt.

Ha ez nem lenne elég, Bryant beszervezte a gyűrűvadászatba az agyontetovált Matt Barnes-t is, aki eddig az Orlando Magic verőlegénye volt. Kezdem egyre jobban azt érezni, hogy a Lakers gyűjtögeti azokat az embereket, akik valamennyire is frusztrálják Bryantet.

Két éve benyaltak Raja Bellnél, tavaly egy hét meccses párharc után gyorsan cseréltek Artestért, most pedig Barnes volt az aktuális pióca az alapszakaszban.

Ha Andrew Bynum egész szezonban egészséges lesz (Spoiler veszély: nem lesz), akkor a Lakers minden gond nélkül nyerheti meg a nyugati alapszakaszt, majd masírozhat be ismét a döntőbe. Azért hadd mondjam el, hogy a nyugati második (vagy harmadik) hely is bőven elegendő nekik, hogy ismét bejussanak, majd bajnokok legyenek zsinórban harmadszor. Más szavakkal, hogy bekövetkezzen az apokalipszis.

Miami HeatDraftold le a liga egyik legjobb dobóhátvédjét. Nyerj bajnokságot. Eressz le. Legyél közepes. Legyél unalmas. A legvégén legyél rossz.

Újra legyél közepes. Legyél jó. Szerződtesd a liga egyik legjobb magasemberét. Aztán a liga legjobb játékosát.

Megvan? Király.

2003-tól címszavakban eljutottunk 2010-ig, ahol is összeállt az álomcsapat.

Az embernek olyan érzése van, hogy Chris Bosh, Dwyane Wade és LeBron James mellett játszhatna akár két terhes nő is irányítót és centert, az eredmény a bajnokság megnyerése lesz.

Nos, a Heatnek ennél még több jutott.

Ott lesz Mario Chalmers és Eddie House, akik még álmukból felébredve is bevágnák az üres triplát. Márpedig három ilyen kaliberű játékossal sokszor lesznek üresen.

Ott lesz Joel Anthony és Zydrunas Ilgauskas, akik a koszos munkát elfogják végezni a palánk alatt.

Ott lesz Udonis Haslem, aki jelenleg a liga csapatainak felében kezdő erőcsatár lenne.

És ott lesz Mike Miller, akiről többet se kell elmondani, minthogy egyszer (2006-ban) már volt a liga legjobb cserejátékosa.

Ha a Heat nem is fogja megdönteni a Chicago Bulls 72-10-es rekordját, bőven 60 győzelem fölött állhatnak majd neki a rájátszásnak.

Boston Celtics

Tavaly azt gondoltam, hogy a zöld-fehérek már a rájátszás első körében kiesnek. Erre majdnem megnyerték a bajnokságot.

Idén nem követem el ezt a hibát, főleg annak tekintetében, hogy a Celtics a nyáron leigazolt két hullát, akik még névrokonok is! Ennek mennyi lehetett az oddsa?

Jermaine „egész életemben túlfizettek a semmiért” és Shaquille „elértem, hogy sehol ne vonultassák vissza a mezem, mivel ez az negyedik csapatom öt éven belül” O’Neal! Danny Ainge, ezt már nevezem!

Majdnem olyan jó ötlet volt, mint elkezdeni mindenidők legsiralmasabb baseball karrierjét, mielőtt NBA játékos lettél volna.

Sajnos nem tudok elég gúnyos lenni, mivel a Celtics-é a liga legösszeszokottabb csapata, tele sokat megjárt veteránnal. A kiszivárgó videókból és hírekből pedig úgy tűnik az öltözőben is jó a hangulat.

Ha nem is a kelták a legveszélyesebbek idén, benne van, hogy megnyerik a csapat történelmének 18. bajnoki címét.

A FELEMELKEDŐK

Oklahoma City Thunder2008-ban ha valaki azt mondja, hogy Oklahoma Cityben pár éven belül egy nagyon erős NBA csapat lesz, akkor nagyon bután néztem volna. Tudniillik akkor még a városnak saját csapata sem volt.

A tavalyi rájátszásban megmutatták, hogy tisztelni kell a csapatot és a várost is. A játékosok és a nézők a szívüket kitéve hoztak két győzelmet a későbbi bajnok ellen.

Az alapanyag adott, az összegyúrása folyik. Kevin Durantnél nincs három jobb játékos az NBA-ben. Aki ezt a tavalyi szezon végéig nem fogta fel, annak ott volt a világbajnokság, ahol röhögve alázta szét a bolygó legjobbjait. A tavalyi pontkirályi cím csak a kezdet volt, idén nem látom, hogy ki lehetne esélyesebb a liga legértékesebb játékosa (MVP) címre, mint ő – Kobe csapatjátékossá konvertálódott, és valószínűleg többet lesz sérült/fog pihenni, James két All-Star csapattárssal nem tud olyan statisztikákat produkálni, mint Clevelandben. Marad Durant.

Russell Westbrook, Jeff Green és James Harden szintén jó matéria, nem beszélve a tíz kedvenc játékosomban benne lévő Morris Petersonról, akiben meccsenként két tripla benne lesz.

Az igazán aggasztó dolog a centersor, ahol a fehér Nenad Krstic-Cole Aldrich tandem nem a legpofásabb, habár tavaly a kongói Serge Ibaka (a későbbiekben Iblocka néven fut majd, ki tudja miért) letette névjegyét.

Titkon az egész liga annak szurkol, hogy idén meglepetést okozzanak.

Chicago Bulls

Talán meglesznek a kellő alkatrészek.

Legalábbis ha végigmegyek, sehol nincs gond a bikákkal.

Derrick Rose napjaink legizgalmasabb irányítója. Ronnie Brewer hasznos, jól védekező dobóhátvéd. Luol Deng stabilan jól teljesítő kiscsatár. Carlos Boozer harcos eszkimó, habár a szezon első két hónapjában nélkülözniük kell kéztörés miatt. És Joakim Noah, akinek a haját visszavonulása után kiállítják majd a Hall of Fame csarnokban.

Minden adott!

Az igazi segítség persze az új védekező specialista edző, Tom Thibodeau, illetve a kirakatnyi cserepadra érkező hasznos kiegészítőember (CJ Watson, Kyle Korver, Kurt Thomas, Keith Bogans).

Én nem fogok meglepődni, ha valamelyik nagy ászt kivágják majd a rájátszásból.

A LEENGEDŐK

Phoenix SunsVárjunk csak, mit írtam?

Ennyire nem lehetek realista. (Aki úgy gondolta, hogy a fejlécben lévő játékosok véletlenszerűek, annak még most essen le: rosszul gondolta.)

Találós kérdés: Hány játékos maradt a legendás 62 győzelmes alapszakaszt futó 2004-es Sunsból?

A helyes válasz egy, mivel Leandro Barbosa és Amar’e Stoudemire is már a keleti parton sütteti fekete pocakját.

Steve Nash az utolsó mohikán, kiegészülve tíz kiscsatárral, rengeteg lelkes, ám a lelke mélyén lelombozódott szurkolóval, és egy remek edzői stábbal. Az eredmény kiszámíthatatlan.

Stoudemire pótlása egyszerűen nem lehetett zökkenőmentes manőver, így az új menedzsment nem is vette könnyen az akadályt.

A tavaly egész szezonban pizzát zabáló (majd a kosár világbajnokságon ébredező) Hedo Turkoglu akár még be is válhat, ám nagy kérdés, hogy hogyan fog megbirkózni az erőcsatár poszttal. További érkező Josh Childress, aki remekül illeszkedik a Suns rohangászós játéktervébe, csak hát nem épp hiányposztra jött, mivel swingmannek ott van már Jason Richardson, Grant Hill és Jared Dudley is.

Az egyetlen igazi erőcsatár szerzemény Hakim Warrick szintén jó puzzle-darabka a rendszerbe, csak kosárlabdázni kell megtanítani.

Mindemellett a Suns ott lesz a rájátszásban, hiszen náluk van a liga legjobb kezdő és a liga legjobb csere irányítója is.

Igen, arra a Steve Nash-re gondolok, aki idén 37. életévébe lép, és igen, arra a szlovén Goran Dragic-ra, akinek két évvel ezelőtti draftolásakor még csak pelyhedzett a szőr a pénisze felett.

Igazi hullámvasút szezonra lehet számítani Arizonában.

Orlando Magic

Mielőtt zavargások törnének ki az ablakom alatt, úgy fogalmaznék, hogy a Magic nem is leengedő, inkább csak egyhelyben tiporgó. Márpedig Floridában ez igen csak nagy hiba a rivális csapatot elnézve.

Ki miatt lehetne a Magicet bajnokesélyesnek hívni?

Talán Vince Carter miatt, akinek minden ugrásánál félő, hogy leszakad a lába?

Talán Rashard Lewis miatt, aki mojito koktélt kortyolgatva nevetgél azon, hogy évenként 10 millió dollárral többet kap, mint kéne neki?

Talán Dwight Howard miatt, aki inkább a nézőtér 14. soráig blokkol ki egy labdát, ahelyett hogy valamelyik csapattársának pöccintené?

Sok mindenben hiszek, de abban nem, hogy a Magic megismételné a két évvel ezelőtti menetelését. Valószínűleg ismét egy tisztes kiesés vár rájuk, ami lassacskán elpattinthatja Stan Van Gundy agyi ereit.

Ezen pedig nem Chris Duhon és Quentin Richardson fog segíteni.

Minden embernek vannak álmai. Amiket tervezget, amikért küzd, amikre gondol a nehéz pillanatokban.

Az enyém több egyéb mellett az volt, hogy létrehozzak egy olyan oldalt, ahol bármilyen kötöttség nélkül írhatom le magvas gondolataimat egy olyan dologról, ami életem (lassan túlságosan is) nagy részét kitölti.

Ez nem más, mint a sport.
Mint minden honlapnak, ennek is kell, hogy célja legyen. A tippmix tippek célja, hogy gondolatébresztő cikkeket tárjon a friss sport témákról a kedves olvasók felé. Természetesen nem tudom lefedni egyedül a világ összes sportját, így főleg az amerikai sportokra szakosodtam, de ami fontos történés lesz a sportvilágban, annak itt is garantáltan helye lesz.

A második (és talán még fontosabb) kérdés következik. Miért?

A válasz egyszerű. Mert nincs még ilyen.

Kicsit meguntam, hogy hazánk sportsajtója szinte csak a labdarúgással foglalkozik. Természetesen nem szeretném megkérdőjelezni, hogy valóban a foci-e a legnépszerűbb sportágunk. A válasz igen. A kérdés az, hogy meddig.

Muszáj közölnöm, hogy itt nem a külföldi hírek lefordítása a cél. Nem akarom, hogy elvesszen a kapcsolat köztem és az olvasó között. Száraz tények helyett mindenképpen a dolgok szubjektív oldalát szeretném bemutatni. Ha kell komolyan, ha kell komolytalanul.

Már pisis korom óta a sportok körül járt csak az eszem. Három sportágat is űztem komoly szinten – talán még űzném most is, ha krónikus sérüléseim miatt nem konvertálódtam volna át szimpla nézővé, olykor szurkolóvá.

Láttam Usain Bolt világrekordját 100 méteren. Láttam Tracy McGrady 13 pontját 33 másodperc alatt. Láttam David Tyree sisakhoz szorított elkapását a 42. Super Bowlon.Lehet, hogy Usain Bolt mostanában rendre kikap az amerikai Tyson Gaytől.

Lehet, hogy az egykori pontkirály T-Macből csak egy állandóan hátfájással küzdő árnyék maradt.

Lehet, hogy David Tyreenak azóta az elkapás óta 3 év alatt egyetlen egy elkapása sem volt az NFL-ben.

Mégis úgy érzem, hogy ezek (és természetesen ehhez hasonló) momentumok nélkül nem lennék teljes értékű ember.

Ez az oldal segíteni fog mindenkinek, aki hasonlóan érez.